Risultati letto da "Pál Mácsai" in Tutte le categorie

Márai Sándor ékszer cizelláltságú írásai az élet legkülönbözőbb dolgairól szólnak, férjekről és nőkről, csillagról és angyalról, de leginkább az irodalomról és a műveltségről.

E könyv írója nem tanítani akar, hanem tanulni, A könyvekből akar tanulni, melyeket előtte írtak a bölcsek és a beavatottak, az emberek életéből akar tanulni, az élet jeleiből, a betűből, az emberi szívből, a füvekből és az égi jelekből egyszerre. Mert mindez együtt alakítja az emberi sorsot.

A Tanar ur kerem (1916), a nepszeru magyar szerzo, Karinthy Frigyes (1887 - 1938) egyik elso regenye, amelyben valodi oszinteseggel es sok humorral mesel sajat iskolas eveirol.

Valahányszor olvasom, a Táncórák letaglóz, befon, felvillanyoz.Remekmű csupa nagy betűvel. Hrabal világcipésze a fecsegés Paganinije, egy Pepin Paganini. Zubog, gurgulázik belőle a nyelv, tehát az élet öröme, vagyis a szeretet, árad fontosságunk szép fölöslegessége, amiből és amik vagyunk. Parti Nagy Lajos.

Ez a könyv igazi boszorkányokról szól, akik a legveszélyesebb élőlények a föld kerekén. Ráadásul attól lesznek kétszeresen veszélyesek, hogy nem látszanak veszélyesnek. Ezért is mesél el Nagymama az unokájának mindent, amit hosszú élete során sikerült a boszorkányokról kinyomoznia. Pedig akkor még nem is sejti, milyen veszedelmes kalandba keveredik a fiú hamarosan, amikor egy szállodában váratlanul az angliai Boszorkányok Titkos Társaságának éves ülésén találja magát.

Hoffmann meséjében Marie kedvenc játékbabája, a Diótörő megelevenedik, és miután legyőzi a gonosz Egérkirályt és hadseregét, elviszi őt a babák varázslatos királyságába. Az évtizedek óta népszerű karácsonyi történetet, melyből film és opera is készült, most Esterházy Dóra új, modern fordításában hallgathatjátok meg.

A hangoskönyvünkbe válogatott elbeszélések a szerző már kiforrott, letisztult alkotói korszakában születtek. Hrabal legszívesebben gyermekkora egykori színhelyén, Nymburkban és a környező kerskói erdőben kutatja és találja meg közép-európai valóságunk mulandó szokásait, hagyományait, kiveszőben lévő embereit. Gyakorta groteszk és esendő, ám mindig szeretetre méltó csodabogarakat, akik az igazi emberséget hordozzák magukban.

"A mellékelt novellák rövidségük ellenére is teljes értékű írások. Előnyük, hogy az ember időt spórol velük, mert nem igényelnek hosszú hetekre-hónapokra terjedő figyelmet. Amíg a lágy tojás megfő, amíg a hívott szám (ha foglaltat jelez) jelentkezik, olvassunk el egy egyperces novellát." Örkény István

"Az Egyperces novellák - írójuknak merész és nem egészen komolyan veendő kijelentése szerint - egész regényekkel, sőt regényciklusokkal fölérő alkotások, annak ellenére, hogy szembetűnően rövidek. De nem azért rövidek, mert kevés a mondanivalójuk, hanem mert kevés szóval szeretnének sokat mondani. Adná az Úr."

Valahol messze, a zölden tündöklő Smaragdvárosban él és uralkodik Oz, a nagy varázsló. Dorka is tőle szeretne tanácsot kérni, hogyan juthatna vissza Kansasba Totó kiskutyájával együtt. Útja során három jó barátra is szert tesz: a bölcsességre vágyó, egyébként éles eszű Madárijesztőre, a magát gyávának valló, bátorságát mégis jó pár alkalommal bizonyító Gyáva Oroszlánra és a "szív nélküli" Bádog Favágóra, akinek bádogtestében érdekes módon mégis érző szív dobog.

Örkény István életének derűs és drámai napjairól mesél Mácsai Pál hangján. Aki látta a mű színpadi előadását, az mostantól otthon is bármikor élvezheti hangfelvételről, aki nem, az a hangoskönyv-kiadást hallgatva megértheti, miért is arat estéről estére kirobbanó sikert évek óta.

Örkény István gyermekeinek, Angélának és Antalnak szóló mese-leveleit ugyanaz a groteszk szemlélet- és elbeszélésmód, a logikailag össze nem illő bizarr, egyszerre nevettető és borzongató hatást keltő társítása jellemzi, mint más jól ismert alkotásait.

A Csontbrigád különleges helyet foglal el Rejtő életművében: nem utánozhatatlan humora, hanem - a többi írásában is tapasztalható - mély humanitása a regény meghatározó hangja. Egy, a barátjáért önmagát feláldozó katonatisztet idegenlégiós haláltáborba küldenek. A hely megrendítő víziója a későbbi haláltáborok atmoszférájának. A személyiségüktől és reményeiktől megfosztott áldozatokat, azaz a Csontbrigádot a főhős végül átvezeti az Ajtón, Amely Nem Vezet Sehova, hogy eljussanak a megtalált igazsághoz és az élethez.

Ebben a kilenc egymáshoz kapcsolódó történetből álló nagyszerű regényben újra és újra megcsörren a mobil. Különös, ugyanakkor nem teljesen ismeretlen világ képei pörögnek előttünk, a valóság billen, határai elhomályosulnak. A mű mélyre ható kérdésekkel szembesít minket. Képesek vagyunk-e az internet és a személytelen információk világában a valóságot észlelni, azonosságunkat megőrizni? Daniel Kehlmann finom humora, intelligenciája ezúttal is lenyűgöző.

A Halleluja - Oratorium balbulum című nagyszabású műre 2008-ban kaptunk megrendelést a Bécsi Filharmonikusoktól. Öt évig dolgoztunk csodálatos harmóniában Esterházy Péterrel, aki 2010-ben lett kész az alapszöveggel. Régebben a zeneszerzők bibliai témákból merítették az oratóriumok tartalmát. Esterházy egy szakrális témát választott, de világi nyelvezettel teremtett meg egy rá jellemző, sajátos stílust. Főszereplője a Próféta, aki dadogása miatt nem tudja megjósolni a jövőt. - Eötvös Péter.

Hangoskönyvünk történeteit a Lomha kaland című kötetből válogattuk, amely 1928-1937 között született írásokat tartalmaz. Ebben a majd tíz évben egyre inkább kiteljesedett Márai világa, egyre egyénibbé vált írói hangja. A novellákban megszólalnak az író halálig tartó töprengései szerelemről, titokról, elérhetetlen boldogságról, a személyes én történetéről.

A Tóték a magam szándéka szerint a kiszolgáltatottak tragikomédiája. Kölcsönös függőségben élünk, egy személyben vagyunk zsarnokok és áldozatok. Hitem szerint az Őrnagy és a Tűzoltóparancsnok valójában egy személy. Ahhoz persze, hogy ebből drámai mű lehessen, össze kellett szikráztatni a benne rejlő pólusokat. A mű azt kérdezi, hogy véges-e vagy végtelen az elnyomottak tűrőképessége, és azt válaszolja: van ennek is végpontja, amelyen túl béketűrésünk elfogy, és föllázadunk. - Örkény István

Örkény István műveit a groteszk szemlélet és a sokszor anekdotikus, példázatszerű beszédmód teszi oly jellegzetessé. A szerző vallomása a groteszkről.

Az ember hajlamos nagy titkokat sejteni ott, ahol egyszerűen csak nagyobb erők működnek, mint amiket uralni tud. Azonnal a nagy titkot keresi, amikor kiemelkedő tehetségekkel találkozik, és akkor is, amikor a tudomány eszközeivel igyekszik mélyebben megérteni a világot.

"KRÚDY GYULA EMLÉKÉNEK Kéhliéknek, a kis Bródynak, a vörösbajszú főpincérnek, az íróknak, s mind a nőknek, zsokéknak, hajósoknak és úriembereknek, akik ismerték őt, s szerették, és gyászolják a világot, mely utánahalt."